A napokban ért véget a Magyarországi Kobayashi Dojok Egyesülete (MKDE) 30 éves és a Tada Ima dojo 20 éves jubileumi nyári edzőtábora, amelyet ezúttal is Kobayashi Hiroaki 7. danos sensei vezetett. A tábor méltó módon zárta le a jubileumi évet: résztvevői nemcsak technikai tudásban gyarapodtak, hanem valódi közösségi élményben is részük volt.
A résztvevők a Kobayashi aikido stílus jól ismert, letisztult oktatási rendszerét gyakorolhatták, a kezdő szintű alapoktól a haladóbb, eszközös és kaeshi waza technikákig. Hiroaki sensei tanításai idén is azt bizonyították, amiért az MKDE három évtizede ragaszkodik ehhez a közvetlen japán kapcsolathoz: a tudás hitelesen, közvetlen forrásból öröklődik tovább.
A tábor egyik legemlékezetesebb pillanata sensei egyik mondata volt, amely tökéletesen összefoglalja az aikido szellemiségét:
„Az aikidoban nincs verseny, ezért itt mindenki nyer!"
Ez a gondolat nem csupán egy szép mondat, hanem az egész oktatási filozófia lényege. Az aikidoban nem egymás legyőzése a cél, hanem a fejlődés, az együttműködés és a közös munka a tatamin.
A sikeres és élményekben gazdag tábor nem jöhetett volna létre a szervezők kitartó, áldozatos munkája nélkül. Az MKDE ezúton is köszönetet mond mindazoknak, akik hozzájárultak a tábor gördülékeny lebonyolításához, a helyszín biztosításától kezdve a szervezési háttérmunkáig.
Külön köszönet illeti a tábor résztvevőit is, hiszen az ő lelkesedésük, kitartásuk és nyitottságuk nélkül nem jöhetett volna létre az a közös élmény, ami a jubileumi tábort igazán emlékezetessé tette. Köszönjük, hogy idén is velünk tartottatok a tatamin!
A táborról és rólatok is rengeteg fénykép készült, ezeket a mellékelt linken böngészhetitek végig.
A 30 éves jubileumi tábor méltó lezárása volt egy különleges szezonnak – és egyben újabb bizonyítéka annak, hogy az MKDE közössége élő, eleven kapcsolatban áll a japán mesterekkel, és ez a kapcsolat továbbra is meghatározza az egyesület jövőjét.
Idén július elején Esztergom adott otthont a Magyarországi Kobayashi Dojok Egyesülete hagyományos nyári edzőtáborának. A négynapos rendezvényt Hiroaki Kobayashi 7. dan mester vezette, aki mint minden alkalommal, ezúttal is magas szintű szakmai tudást és inspirációt hozott magával a résztvevők számára.
Technikai fejlődés és közös tanulás
A tábor napjai alatt a gyakorlók számos technikai témakörben mélyíthették el aikidós ismereteiket. Az esemény kiváló alkalmat teremtett arra is, hogy a különböző dojokból érkező aikidóka együtt gyakorolhassanak, megosszák tapasztalataikat, és egymástól is tanuljanak. Az edzések hangulata a Kobayashi iskolára jellemzően oldott volt, ugyanakkor a munka intenzitása minden résztvevő számára maradandó, értékes élményt jelentett.
Ünnepi bankett – két évforduló egy este alatt
A tábor egyik különleges pillanata volt a bankett, ahol kettős jubileumot ünnepeltünk: az MKDE fennállásának 30., valamint a Tada Ima dojo fennállásának 20. évfordulóját. Az esemény méltó keretet adott annak, hogy közösen visszatekintsünk az elmúlt évtizedek munkájára, hangsúlyozzuk közös értékeket, valamint megerősítsük kapcsolatunkat a japán Kobayashi dojoval.
Danvizsgák a tábor zárásaként
A hagyományokhoz híven a tábort danvizsgák zárták, ahol több gyakorló is bizonyságot tett az elmúlt időszak kitartó, elmélyült munkájáról.
Szeretnénk köszönetet mondani a házigazda Tada Ima dojonak a tábor színvonalas megszervezéséért, valamint szívből gratulálunk minden sikeres vizsgázónak!
A táboron sikeres vizsgát tett:
1. dan
Molnár Bence
Pavelka Dávid
2. dan
Kiss Gyula Zsolt
Kun Vitold
Varga Attila István
Idén ünnepli fennállásának 30. évfordulóját a Magyarországi Kobayashi Dojok Egyesülete, az MKDE, amelynek részletes történetét az https://mkde.hu/hu/tortenet oldalon lehet megismerni.
Harminc év, mindig japán mesterek
Az MKDE nyári edzőtáborait megalapítása óta, immár 30 éve a japán Kobayashi dojo delegált oktatói vezetik: Kobayashi Yasuo 8. dan, Kobayashi Hiroaki 7. dan és Masuda Manabu 7. dan senseiek. Ez a folytonosság – három évtizeden át, megszakítás nélkül – egyedülálló a magyar aikido történetében. Jelenlétük nem csupán magas szintű technikai tudást hozott hazánkba, hanem egy egységes, autentikus oktatási szemléletet is, amelyet így közvetlenül, torzításmentesen adtak át számunkra.
A jubileumi edzőtábor ennek az örökségnek az ünnepe. Harminc éven át ugyanazok a mesterek, ugyanaz a szemlélet, ugyanaz a koncepció és mégis mindig megújuló tartalom – ez az MKDE edzőtáborainak különlegessége.
Egy átlátható oktatási rendszer, amely tovább él
Az MKDE japán kapcsolatának egyik legfontosabb hozadéka nem csupán a táborokon megtapasztalható magas szintű oktatás, hanem az a strukturált, átlátható oktatási és vizsgarendszer, amelyet az egyesület évtizedek alatt tanult, adaptált és intézményesített. Az oktatási és vizsgarendszer az eszközös (jo/bot, boken/kard) gyakorlatokat kezdő szinttől egészen a haladó szintig foglalja magában, miközben a pusztakezes gyakorlatok terén a renzoku (egymásba fűzött technikák) és kaeshi waza (kontra technikák) elsajátítása szintén szerves részét képezi a tananyagnak. Ez a komplexitás kevés helyen valósul meg ilyen következetességgel.
Mi sem bizonyítja jobban, minthogy az MKDE-ból kiáramló oktatók többsége a mai napig ezt az oktatási és vizsgáztatási rendszert követi, tovább örökítve azt a szemléletet, amelyet a japán kapcsolat hívott életre.
Egy jubileum, az élő kapcsolat további megerősítése
Harminc év elteltével az MKDE nem csupán egy szervezet, hanem egy közösség, amelyet a japán mesterekkel ápolt élő kapcsolat és a közösen megélt munka a tatamin köt össze. A jubileumi edzőtábor nem egyszeri ünnep, hanem annak bizonyítéka, hogy amit évtizedekkel ezelőtt elkezdtek, az ma is él – és a következő generációkat is formálja.
Az MKDE közössége elkötelezett amellett, hogy ezt a közvetlen, élő japán kapcsolatot a jövőben is ápolja és fejlessze. A Kobayashi dojo mestereivel fenntartott személyes tanítói viszony nemcsak a múlt öröksége, hanem tudatosan vállalt iránya is az egyesület jövőjének. A tatamin megszerzett tudás ugyanis csak addig marad hiteles, amíg élő forrásból táplálkozik. Célunk a jövőben ennek a tudásnak további, mélyebb adaptálása, hasznosítása az oktatásban, alkalmazása a gyakorlás során.
Masuda Manabu sensei szavai jól összefoglalják ezt a szemléletet: „Magadat csiszold a formán belül, ne a technikát változtasd."
Az MKDE három évtizede pontosan ezt teszi: nem a formákat változtatja, hanem következetesen csiszolja magát azon belül.
2026 májusában az MKDE tagjai közül sokan, köztük az Aki Shiro Dojo egy különleges meghívásnak tehetett eleget: Masuda Manabu 7. danos Sensei dojojának 15. születésnapi ünnepségére, valamint a japán aikidó-élet egyik legjelentősebb eseményére utaztak ki Japánba.
A kapcsolódó linken Uhrin Bélának, az Aki Srhiro Dojo vezetőjének beszámolóját olvashatjátok.
A dojo évfordulós ünnepségén kívül a 63. All Nippon Budokan Aikido bemutatón is részt vettek egyesületünk tagjai. A delegációnk két alkalommal is tatamira léphetett – egyszer Masuda Sensei, majd Kobayashi Sensei csapatának tagjaként. Az Aki Shiro Dojo tagjai Békés vármegyéből, valamint a régióból elsőként képviselték az aikidót ezen a rangos rendezvényen.
Az út nem csupán szakmai mérföldkő volt, hanem életre szóló emlék is, amely közelebb hozott bennünket az aikidó szülőföldjéhez és szellemiségéhez. A teljes beszámolóban végigkövethető a kilenc nap minden fontos pillanata – a Budokan-bemutatótól Kiotó templomain át a hazafelé vezető útig.
A hétvégén került megrendezésre a Magyarországi Kobayashi Dojok Egyesületének idei székesfehérvári nyári edzőtábora. A szakmai programot Magyar László 6. dan és Szabó Balázs 6. dan vezette.
Az edzőtábort hagyományosan kyuvizsgák zárták, ahol több gyakorló is számot adott az elmúlt időszakban végzett munkájáról. Örömmel gratulálunk minden sikeres vizsgázónak!
Sikeres vizsgázóink
5. kyu
Hoffer Tamás
Molnár Bence
Orovecz Brigitta
Radics István
Február végén, március elején került megrendezésre a Magyarországi Kobayashi Dōjōk Egyesületének idei tavaszi edzőtábora. A többnapos szakmai programot Magyar László 6. dan és Szabó Balázs 6. dan vezette, akik magas színvonalú, inspiráló edzésekkel segítették a résztvevők fejlődését.
A tábor során a gyakorlók különböző technikai témák mentén mélyíthették el aikidó tudásukat, miközben lehetőség nyílt a különböző dōjōkból érkező aikidókák közös gyakorlására és tapasztalatcseréjére is. A jó hangulatú, ugyanakkor intenzív edzések minden résztvevő számára értékes tapasztalatokat nyújtottak.
Az edzőtábort hagyományosan kyu- és danvizsgák zárták, ahol több gyakorló is számot adott az elmúlt időszakban végzett munkájáról. Örömmel gratulálunk minden sikeres vizsgázónak!
Sikeres vizsgázóink
5. kyu
Horváth Márk Tamás
4. kyu
Győri Zita
3. kyu
Rojik Tamás
Kurucz Keve
2. kyu
Pulai Leila
Kisteleki Fruzsina
Kátai Attila
1. kyu
Zimmer András
1. dan
Kovács Gyula
Simon Zsolt
2. dan
Rigó László
Ezúton is gratulálunk minden vizsgázónak az elért fokozathoz, és további kitartó, örömteli gyakorlást kívánunk az aikidó útján.
A Magyarországi Kobayashi Dojok Egyesülete idén fennállásának 30. évfordulóját ünnepli. A tavalyi nyári tábort Masuda Manabu sensei vezette, aki ebben az évben az Aikido Minami Koshigaya Dojo 35., valamint az Aikido Masuda Dojo 15. évfordulóját ünnepli – egy nagyszabású, edzésekkel és bemutatókkal egybekötött esemény keretében, amelyen Egyesületünk számos tagja is részt vesz. E jeles alkalmak kapcsán készült az alábbi interjú, amelyet Szabó Balázs 6. danos aikidómester, az ELTE Japán Tanszékének vezetője és Egyesületünk elnöke készített.
„Magadat csiszold a formán belül, ne a technikát változtasd.”
Masuda Manabu sensei – több mint 50 év aikidóval a háta mögött – arról beszél első magyarországi interjújában, miért nem a formák átírása, hanem a finom belső korrekció a valódi fejlődés útja. Verseny nélküli budōról, fegyveres gyakorlásról és a folyamatos önvizsgálat felelősségéről szól ez a gondolatébresztő beszélgetés, amely a haladó aikidósok számára is tartogat fontos üzenetet.
Masuda Manabu sensei első magyarországi interjúja
Mit jelent 50 éven át ugyanazokat a technikákat gyakorolni?
Mit jelent 25 éven keresztül visszajárni ugyanabba az országba tanítani?
És mit jelent kimondani, 60 évesen, több évtized oktatói tapasztalattal a hátunk mögött: „még nem értem teljesen.”
Masuda Manabu sensei 7 éves korában lépett be a Kobayashi Dojoba. Nem különösebb belső hívásra, nem harcművészeti ambícióból – egyszerűen az édesanyja vitte el. A hatvanas évek Japánjában a gyerekeket inkább a baseball érdekelte. A dzsúdóról és a kendóról lehetett hallani, de az aikidó akkor még nem volt ismert. Ami gyerekkori mellékszálnak indult, az ma már több mint fél évszázados út.
Ez az út azonban nem a „kész mester” irányába vezetett.
Az interjú egyik legmeglepőbb mondata talán az, amikor sensei arról beszél, hogy egy alaptechnika – az Ikkyo – sem „kész” számára. Nem azért, mert ne tudná végrehajtani. Nem azért, mert ne tudná tanítani. Hanem mert a technikán belül még mindig lát olyan finomságokat, irányokat, amelyek csiszolhatók. Ez a szemlélet szembemegy a mai világ gyors eredmény-kultúrájával, ahol a fokozat, a dan, az oktatói cím gyakran lezárásnak tűnik.
Masuda sensei számára azonban a fokozat nem végpont, hanem felelősség.
Az interjúban külön hangsúlyt kap a versenyek kérdése. Miközben a modern harcművészetek jelentős része a versenyrendszerre, érmekre és dobogókra épül, az aikidó más utat jár. Sensei nem tagadja, hogy a verseny motiváló erő lehet – különösen gyerekek számára. De rámutat arra is, hogy a „győzelem mindenáron” szemlélet torzíthat. Az aikidóban – ahol nincs kiesés, nincs kispad, nincs dobogó – mindenki ugyanazt gyakorolja. Ez egyszerre nehezebb és mélyebb út.
A beszélgetés másik erős szála a fegyveres gyakorlás kérdése. Masuda sensei évtizedek óta gyakorol kendzsucut is, és bár nem tekinti kötelezőnek mások számára, saját mozgásában nem választja el az aikidótól. Úgy fogalmaz: ha O-Sensei egész életében gyakorolt a fegyverekkel, furcsa lenne azt állítani, hogy ma már nincs rájuk szükség. A Kobayashi Dojo egyik értéke éppen ebben a rendszerszintű fegyveres oktatásban rejlik – egy olyan területen, amelyből világszerte egyre kevesebb marad.
Az interjú nemcsak technikáról szól, hanem kultúráról is. Japánban eltűnőben van a tatamin ülés kultúrája, a seiza természetessége, az etikett otthoni tanulása. A mai japán fiatalok sokszor éppúgy a képernyők világában nőnek fel, mint Európában. A budo már nem evidens része a nevelésnek. A kérdés tehát nemcsak az, hogyan fejlődik egy technika – hanem az is, hogyan őrizhető meg egy gondolkodásmód.
Masuda sensei számára ma már ez a központi kérdés:
mit árul el a japán testhasználat a japán gondolkodásról?
Miért így alakultak a formák? Miért ilyen irányba fejlődtek a technikák? Nem a „hogyan legyek erősebb” érdekli, hanem a „miért alakult így”.
A magyar aikidósok számára az interjú talán legfontosabb üzenete egyszerű, mégis ez:
ne elégedj meg a jelenlegi szinteddel.
Ne változtasd meg a kata formáját, hanem a formán belül csiszold magad.
A fejlődés nem látványos ugrásokban, hanem apró korrekciókban történik.
Egy olyan mester szavai ezek, aki 25 éve tér vissza Magyarországra tanítani – és még mindig keres. Talán éppen ez az, ami a legtöbbet tanít.
Az alábbi interjúban nem kész válaszokat találunk, hanem egy több mint 50 éve tartó kutatás pillanatképét.
