2016. szeptember 24-25. között került megrendezésre a Kobayashi Yasuo soshihan 80. születésnapjátközéppontba helyező ünnepség. A programon Skuczi László és Kovács Dorka képviselte az MKDE-t hivatalos delegációként, utazásuk az MKDE támogatásával valósult meg. Köszönjük, hogy személyesen adták át egyesületünk ajándékát Kobayashi senseinek! Soshihannak ezúton is nagyon boldog 80. születésnapot kívánunk! Köszönjük a szervezőknek, és különösen Masuda Manabu senseinek, hogy segítséget nyújtott a résztvevőknek a helyszínen. Az utazásról Kovács Dorka készített beszámolót, akit a rendezvény nemzetközi logó pályázatának nyerteseként Kobayashi Hiroaki dojocho hívott meg az eseményre. Utazási élményei képekkel illusztrálva az alábbiakban olvashatók.
„2016. 09. 21-29. Japán utam:
A leszállást követően az első két napot Tokyoban töltöttük. Elfoglaltuk a szállást és elindultunk körülnézni. Skuczi Laci bácsi ment elöl, én lobogtam utána és fényképeztem. Tokyo lenyűgözött! Minden színes, villog és pittyeg, nyüzsög, zsúfolásig tele emberrel. Az éttermek kirakatában műanyagból kiöntött ételek, melyek megszólalásig valódinak tűnnek. A gyümölcsök óriásiak, az autók mások, ahogy a menetirány is és a villanyvezetékek kuszák, az utcák pedig nagyon tiszták. Ezek voltak az első benyomásaim a városról.
Több gyönyörű parkot is megnéztünk, köztük az Ueno parkot, ahol először láttam élőben szentélyt! Ami az összes parkban és egész Tokyoban közös volt, az a tücsök ciripelés. Mindenhol vannak tücskök. A következő nap megnéztünk pár számomra kihagyhatatlan dolgot, így a Hachiko szobrot és a híres Shibuyai átkelőt. Illetve megnéztük a Hombu Dojot is, bár akkor sajnos bemenni nem lehetett. Este pedig ellátogattunk még Asakusába is, ami éjszaka gyönyörű volt!
Másnap reggel korán indultunk Yamanakakoba. Találkozó egy pályaudvaron volt, ahol Masuda sensei kalauzolta az embereket a buszokhoz. Majd elindultunk. Az ünnepségre egy nemzetközi logótervezési pályázatot írtak ki, melyen én is indultam és az én tervem került ki nyertesnek. A nyertes jutalma, az ezen az ünnepségen való részvétel volt, így engem a Kobayashi Dojo hívott meg.
A szállás nagyon klassz volt! Japán stílusú szobák és az ablakok a Fujira néztek. Hamarosan kezdődött is az első edzés. Rengeteg ember jött, sok felől. A hely szűkösnek is bizonyult ennyi embernek. Kobayashi Yasuo Soshihan edzés közben is az emberek közt sétált és üdvözölte őket. Szerencsére sok japán mester beállt edzeni, így sikerült néhányat elcsípnem. Edzés után volt lehetőség ellátogatni egy onsenbe is. Itt láttam meg először a Fujit. Illetve amit nem takartak el belőle a rózsaszínes felhők. Tehát láthattam az alját.
Este vacsora és utána kezdődött a szülinapi ünnepség, már a partival egybekötve. Megtörtént a sakes hordó feltörése, majd minden nemzet átadta az ajándékát Yasuo Sosihannak és felköszöntötte őt. Az emberek fotózkodtak, nevettek és beszélgettek, nagy volt a nyüzsi és a jókedv. A parti jól sikerült, a vendégek távozásakor Yasuo Sosihan mindenkinek személyesen nyújtott át egy ajándékcsomagot és megköszönte a részvételt. Másnap reggel a bemutató előtt volt még egy reggeli edzés, aminek a végén kisétáltunk a tópartra megcsodálni a Fujit, amit a reggeli napsütésben gyönyörűen lehetett látni. Nemsokára következett a bemutató, amelyen minden nemzet képviseltette magát.
Mindenkire 1-1 perc jutott, majd a japán mesterek bemutatója következett, legvégén Yasuo Sosihannal. Az egész bemutatót egy koshinage zárt, amit Hiroaki sensei dobott az ünnepelten. Majd az egész ünnepség egy hatalmas csoportképpel zárult.
Ezután indultunk vissza Tokyoba, onnan pedig Kyotoba. Ekkor utaztam először Shinkansenen és nagyon tetszett!
Kyotot én imádtam, a világ legjobb dolgai vannak itt! Elsőként megnéztük a Kinkakujit-t. Gyönyörű park vette körül, amit be is jártunk. Tokyohoz képest párás volt a levegő, ami még egy külön hangulatot is adott neki. Innen átsétáltunk a Ryoan-ji templomhoz, ami nekem egy személyes nagy kedvencem. Körülötte szintén gyönyörű park. Ezután még jutott időnk még egy szentélyre egy kicsivel arrébb, ahol sikerült látnunk mantrázó szerzeteseket is. Másnap megnéztük a Kiyomizu-dera templomot és a Sanjusangendo templomot. Majd indultunk vissza Tokyoba, pontosabban Minamikoshogayaba, Masuda sensei esti edzésére.
Az edzés különösen tetszett, vidám hangulatú volt. Az edzés után a Masuda sensei pedig meghívott minket vacsorázni.
Következő nap szintén Masuda sensei vezetésével ellátogattunk Nikko-ba. Nikko hegyes, völgyes, fenyőfás és ködös. Nagyon klassz hely! Megnéztük Tokugawa Ieyasu sírját is többek közt. Nagyon tetszettek a hatalmas kőlámpások melyeket vastagon borított a moha. Ezután ellátogattunk a Kegon vízeséshez és elsétáltunk a tóhoz is amiből a vízesés táplálkozott. A tó mellett közvetlenül magasodott Nantai hegy, ami így a Yamanakakói tóra és a Fujira emlékeztetett. Másnap reggel korán keltünk mert sajnos letelt az ittlétünk ideje, indulni kellett haza.
Hatalmas élmény volt nekem ez az út, mindenkinek köszönöm aki támogatott benne!
Kovács Dorka”
További képek innen érhetők el: https://drive.google.com/open?id=0B4-NoIgTYhc6ZExKSVJ5S0JDd1E
